Ígéret szép szó.

Plusz negyven fok van (legalábbis annyinak érzem), kisnadrágban ülök a számítógép előtt, és a pöttyeimet vakargatom. Hát, nem túl szexis. De ne szaladjunk ennyire előre.

Esett az eső és munkából mentem a második kezelésemre, le voltam izzadva, nyűgös voltam, túl akartam lenni rajta mihamarabb. Szerencsém volt, mert kifogtam egy olyan ápolónőt, aki jófej volt, engem is hamar felvidított, sokkal jobb hangulatban telt az egész, mint legutóbb. Elbeszélgettünk erről-arról, és még megnyugtatnia is sikerült, szám szerint háromszor.egyébként most sokkal jobban fájt, mint legutóbb, persze lehet, hogy azért gondolom így, mert legutóbb előtte nap tetováltattam. Ahhoz képest egy ilyen kezelés...

1. A térdemhez közelített már, amikor figyelmeztettem, hogy óvatosan, mert előző este a szőrkékkel együtt a térdemet is sikerült leborotválni, konkrétan a bőrt róla. Azt válaszolta, előfordul, ő is állandóan így járt régebben. (ebből én azt a következtetést vontam le, hogy már nem borotválja a térdét. Mondjuk mert nincs rá szüksége. De hülye voltam és nem kérdeztem rá.)

2. Ezek a gépek éktelenül pittyegnek valahányszor ráküldik a lézert az emberre, ez elég idegesítő hosszútávon. Megkérdeztem, hogy lehet egész nap kibírni, azt mondta, öt év alatt már hozzászokott. Tehát nem most kezdte.

3. A beszélgetésből egyértelműen kiderült, hogy dolgozott valaha a (rendes) egészségügyben. Tehát nem átképzett kozmetikus.

Túl voltunk az egészen, meg is dícsért, hogy egyszer sem kellett pihenőt tartani, meg milyen jól bírom, ezekután távoztam. Most nem csak fél napig volt utána vörös a lábam mint máskor, hanem napokig, ezért kicsit aggódtam, de betudtam az egészet annak, hogy a múltkor rögtön hazaéréskor lekentem az egészet Bepanthennel, most meg sehol nem találtam a kencét. Viszont én hülye lekentem babapopsikrémmel, hát az hülye ötlet volt.

Miután elmúlt a vörös, még mindig nem túl jó a helyzet, tele van kis fekete pöttyökkel a lábam. A múltkor kicsit elhamarkodottan írtam, nem nőnek gyorsabban, mint korábban, egészen pontosan most kétféle szőr van a lábamon.

Az egyik féle gyorsan nő, de mint a múltkor véletlenül észrevettem, egyszerűen kiszedhető, nincs gyökere, és még csipesz sem kell hozzá, ha az ember a két karma közé tudja csippenteni. Úgy tippelem, ezek már halottak, csak elfelejtettek meghalni, szóval abban bízom, hogy nem nőnek vissza. A baj velük, hogy nincs nekem időm egyenként kicsippentgetni, most erősen dörgölöm magam zuhanyzáskor a fürdőpamaccsal remélve, hogy egy nem szőrmentén végzett erős dörzsölés kiugrasztja őket a helyükről.

A másik féle gyakorlatilag sehogy nem nő, csak fekete pont. A kezelésen a nő megkérdezte, nem voltak-e olyan szőrtüszőim, amik "besültek", vagyis meghaltak ugyan, de nem estek ki. A múltkor nem, most viszont úgy tippelem, ezek lehetnek azok. Már csak azt kéne tudni, mi a teendő velük. Jelen pillanatban úgy nézek ki, mint akit sörétes puskával többször lábon lőttek, a melegben gondolni sem merek rövidnadrágra, szoknyára, strandra. Még jó, hogy itthon csak én látom:)