Csupaszcsiga - a csiga csupasz

Nagyon fontos a borotva megfelelő fertőtlenítése, főleg, ha az ember a bugyija alatt is borotválkozik. Ezt ne felejtsétek el. Bármilyen megoldás megfelel, én régebben Betadint használtam, de azóta felfedeztem az Octanisept nevű fertőtlenítőt, ami spré úgyhogy két fújás és már meg is van oldva a dolog. Igazából persze vizet prédikálok és vedelem a bort, mert hivatalosan borotválkozás előtt és után is szoktam lefújni a borotvát, illetve borotválkozás után a bőrfelületet is, mert állandóan összevagdosom magam, de a gyakorlatban általában ezt elfelejtem, és csak a borotválkozás után jut eszembe. De akkor azért fújok. Jobb későn, mint soha.

Elmondom, miért tartom ezt ilyen fontosnak. Egyrészt, ha belegondol az ember, bármennyire is tiszta, a punci és a popsi környékén éldegélhetnek bacik, amik egy része nem bánt, amíg csak a "bejárat" körül mászkál, de ha megvágod magad, és a bőrödbe vagy a véredbe kerül, az lehet, hogy nem ilyen egészséges.

Szóval fertőtlenítsétek alaposan azokat a borotvákat!

Kicsit túl optimista voltam asszem. A harmadik kezelés után a lábam újra szőrös. Mármint nem annyira, mint a kezelések előtt, de jobban, mint a második és a harmadik kezelés között. Nem igazán látható, de a borotválás utáni 2.-3. napon igenis érezhető, szúrós. Most azon gondolkodom, hogy nagyon-nagyon elkeseredjek, vagy győzzem meg magam, hogy ez azért van, mert a 2. kezelés után nem borotváltam eleget, és most igazából azok bújnak ki, amik akkor nem voltak kibújva, ezért nem tudták kiírtani?

Végülis.. ez még csak a harmadik kezelés volt. Öt még mindig hátravan. Addig bármi megtörténhet.

Minden olvasónak boldog karácsonyt kívánok!

Csupaszcsigás karácsonyi képet ugyan nem találtam, de kaptok egy csupasz macskát, mert a cicák még csupaszon is cukik:)

Amíg Deal With It el nem szánja magát első bejegyzésére, üdvözöljük a körben avust, akit hozzászólásokból már ismerünk, de most először poszt formájában is találkozhatunk vele.

Sziasztok. Csupasz Csiga sugallatára dióhéjban összefoglalom 8 éves utam a borotvától a lézersugárig. Aki esetleg reménytelennek érzi a szőrszálakkal vívott háborút, annak talán tudok jó hírrel is szolgálni.

Magamról annyit, hogy 30-as évek legelején járó férfi vagyok, és a lábamon szerettem volna eltüntetni a szőrt. Tudom, ez - főleg az interneten, élőben valamiért nem igazán - mindig kérdéseket vet fel. Kb. 23-24 éves lehettem, amikor az egyre aktívabb kerékpározás révén szembesültem a jelenséggel, miszerint férfiak szabadulnak meg lábszőreiktől. Kerékpárosoknál, sőt, most már majdnem minden sportban, ennek van is racionális oka, viszont az is tény, hogy sokan (köztük én is) elsősorban nem észérvek miatt próbálják ki. Őszintén szólva, irigyeltem azokat, akiknek nem volt szőrös a lába. Engem egy ideig csak az tartott vissza, hogy mit szólnak majd az ismerősök. Végülis ignoráltam ezt a kérdést, és 2002 egy őszi napján én is borotvát kaptam a kezembe.

A hatás lehengerlő volt: a borotválkozás utáni előtte/utána különbséget arcon már régóta ismertem, de lábon mindez hatványozottan jött elő. Itt a biciklis szál meg is szakad: bár ma még aktívabban űzöm, de ha soha többet nem ülhetnék kerékpárra, akkor sem akarnám visszanöveszteni.

Eleinte tehát a borotva játszott. Nyilván mindenki ismeri az árnyoldalait, ezek közül elsőként azt tapasztaltam meg, hogy kb 2 napig falra másztam a visszanövő szőrszálak miatt, úgy szúrt. Nem volt annyira smirgli, mint az arcomon, de a férfiszőr mégiscsak erősebb, és sűrűbb, mint a női. De ez csak a kisebb baj volt. Ahogy teltek-múltak a hetek, egyre több, egyre csúnyább, és egyre makacsabb piros pöttyök kezdtek megjelenni, elsősorban csak a combomon. Nem mondom, hogy ura voltam a helyzetnek, de ezeket még sikerült úgy-ahogy kezelni. Így jött az elhatározás, hogy ha már a borotva befuccsolt, próbáljuk ki a gyantázást.

Így is lett, meglátogattam a kozmetikust, elvégezte, vártam az eredményt. Amit kaptam, egy óriási csalódás volt, sokkal jobban begyulladtak a szőrtüszők, amit még tetéztem azzal is, hogy elkezdtem őket nyomogatni. Ekkor úgy döntöttem, visszanövesztem, de még a centit se érte el, megőrültem tőle, újra és újra azon kaptam magam, hogy a kisméretű szőrnyíróval (lényegében egy hajvágógép, csak kisebb) 0-s fokozatával tüntetgetem el a szőrt.

Ilyen szélmalomharccal teltek az évek. Többnyire szőrnyíró, néha borotva, a gyulladások pedig kisebb-nagyobb intenzitással, de mindig jelen voltak. Ekkoriban már nézegettem az egyre szaporodó lézeres/villanófényes kezeléseket, de még nem szántam rá magam ilyen kiadásra. Pontosabban beszédültem egy villanófényes kezelést nyújtó kozmetikába, ahol azonban lehangoltak, hogy az én szőke szőrszálaimmal nem tudnak mit kezdeni.

2007-ben, kb. 3-4 évvel a legelső gyantáztatás után újra megkockáztattam. Valamiért az első 2-3 kezelés simán lement, nem volt gyulladás, aztán utána lassan, de biztosan újra előjöttek a kis mocskok. A kozmetikus javaslatára kipróbáltuk a cukorpasztát, ami után még inkább benőttek a szőrszálak, bár nem feltétlenül a cukorpaszta miatt. Lehet, hogy anélkül is romlott volna a helyzet. A legrosszabb az egészben az volt, hogy az eddig csak a térdem fölött gyülekező pöttyök lejöttek a vádlimra. Évek óta - az egyébként általam nem igazán kedvelt - 3/4-edes nadrágot hordtam nyáron, mert az biztonsággal elfedte őket, most már viszont 1-2 az alól is kikandikált, és ez vészjelzés volt. Nem volt mit tenni, ismét felhagytam mindenféle szőrtelenítéssel, de ahogy korábban, most is falra másztam a kinövő szőröktől. Ördögi kör.

Elmentem magán-bőrgyógyászhoz, hogy kezeltessem a gyulladásokat. Kaptam rá mindenféle patikában kikevert löttyöt, helyi antibiotikumot, még tablettát is, semmi nem használt. Az egyik bőrgyógyász hölgy jelezte, hogy tervez villanófényes szőrtelenítést indítani, azzal meg lehet próbálni, de ez csak csúszott, így nem vártam meg, mire megvalósul. Ekkorra rászántam magam a villanófényre, ezért kiválasztottam egy kedves, szimpatikus hölgyet, aki igen jó áron kínált ilyen kezelést. Bár a szőrszínem miatt nem biztatott túl sok jóval ő se, azért érdemes volt megpróbálni. Sajnos nyert a papírforma, 3 kezelés után lényegében nem tapasztaltam semmit. Egyszer kicsit meg is égette a lábszáramat, meg is ijedtünk tőle, szerencsére az égés nyomtalanul elmúlt 2 hét alatt.

Ezután ismét pár hónap agónia, úgy nézett ki, nincs mit tenni, a háborúnak vége, a szőrök nyertek. Ekkora már sok ismeretet összeinterneteztem a lézeres és villanófényes szőrtelenítéssel kapcsolatban, ismertem a magyarországi árakat, szolgáltatásokat. Gondoltam, még egy utolsó - bár elég költséges - támadást indítok. Tavaly késő ősszel elmentem oda, ahol azóta 4 alkalommal jártam lábkezelésen. Az illető bőrgyógyász, a munkára, ha elvállalja, írásos garanciát vállal, és nem ijedt meg a szőke szőrszálaktól sem. A garancia így 12 kezelés esetére szólt, és 85-90%-os eredményre. Noha le is fényképezték a kiindulási állapotot egy profi géppel, és a képet én is megkaptam, nyilván piszkosul nehéz lenne 12 alkalom után vitába keveredni, mert ki és hogy dönti el, számszerűsíti az eredményt? Szerencsére most, csupán 4 kezelés után tisztán látszik, hogy erre nem lesz szükség.

A kiindulási állapot egyébként ronda, vörös hegeket jelentett, amelyekre azt mondta, nincs értelme kezelni, 2 év alatt ezek maguktól eltűnnek. A két év hallatán nem voltam túl boldog, de nem volt mit tenni. Volt még a térdemen egy 09 szeptemberében összeszedett, hatalmas eséstől származó heg is. Novembertől márciusig 3 kezelést kaptam. Itt is mindhárom kezelésnél megégett picit a lábszáram, de ő ettől nem ijedt meg, elmagyarázta az okát, és biztosított, 2 hét alatt nyomtalanul eltűnik. Így is történt.

A harmadik kezelés után, tavasztól őszig orvosi borotvával borotváltam. Ez olyan borotva, ami nem szed tökéletesen, így nem kell tartani a benövő szőrszálaktól. Régen ugyanettől a borotvától úgy szúrtam volna, mint egy sündisznó. Most is lehetett érezni, hogy a szőr még jelen van, de az érzet nagyon messze állt a szúrástól. A térdemen lévő heg teljesen elhalványult, és összezsugorodott. Ezt az orvos is előrejelezte, hogy bár a használt lézer nem kifejezetten hegek ellen való, mellékhatásként biztosan halványítani fogja a sebek nyomait. És ami a legjobb: májusra lényegében a régi, a kezelés megkezdésekor még ronda vörös gyulladáshegek is eltűntek! Csak nagyon közelről, és nagyon halványan látszottak, őszre pedig még jobban eltűntek.

Augusztus végén beszüntettem a borotválást, a novemberi, 4. kezelés előtt látni akartam, hányadán állunk. Térd alatt a sűrűség drasztikusan csökkent, és a szőrszálak is sokkal vékonyabbak lettek. Bár 10 hét alatt visszanőttek majdnem a régi, "gyári" hosszukra, a ritkulás miatt 3-4 méterről már nem lehetett őket látni. Comb felett nem volt ennyire drasztikus a csökkenés, de azért a változás ott is látványos volt. A seb- és gyulladáshegeket pedig hamarosan teljesen kihaltnak lehet nyilvánítani.

Egy hét telt el a negyedik kezelés óta. A szőrszálak vonakodnak felszínre jönni, mint atomtámadás után a bunkerekben rekedtek. Néhány szál kinövögetett, de még nem akarom elhinni, hogy az utolsó kezelés ekkora pusztítást okozott volna. Erre a télre még lesz egy kezelés, valamikor február végén, vagy márciusban. Az orvos már erről is le akart beszélni, javasolt egy csak combkezelést is, de én ragaszkodok hozzá. Itt nyilván némi félreértés van közöttünk, a legtöbb hozzá járó férfi páciens ugyanis - elmondása szerint - nem teljes szőrtelenséget akar, hanem csak erőteljes ritkulást, így 3-5 kezelés után el-elmaradnak. Én viszont maximalista vagyok :). Az viszont nagyon pozitív, hogy nem a pénzemre hajt, hanem inkább lebeszél a gyakoribb kezelésről.

 

Mint azt már írtam, szeretnék mindenféle szőrtelenítő eszközről, eljárásról tesztet írni, hogy ami jó, arról ti is tudjatok, ami rossz, azt viszont ne kelljen kipróbálnotok. Élő tesztállatka leszek:) A múltkor borotválkozás előtt döbbentem rá, hogy elfogyott a jó kis borotvazselé (Baleát szoktam használni, olcsó is, jó is, az illatáról nem is beszélve), hát elmentem a DMbe pótolni. Ekkor futottam bele a szintén sajátmárkás borotvahabjukba, azt hiszem, le volt akciózva, vagy már nem is emlékszem, miért, de lényeg, hogy borotvazselé helyett a születésnapi special edition Balea borotvahabot választottam. Na, ezt például nem fogom reklámozni. Először is, nem csúszik olyan jól, mint a zselé, nincs is benne olyan sok, és az illata sem olyan finom. Ráadásul, mint a szappantól, ettől is tapadós (vagy ahogy régebben egy fórumon olvastam, huppogós) lesz az ember bőre, ami bár állítólag egészségesebb (azt hiszem, ez azért van, mert a szükséges faggyúréteget nem szedi le, ellentétben a tusfürdővel), de attól még kellemetlenebb érzés. Azt hiszem, ebben a témában ennyi volt.

Előző bejegyzésem, amiben azt kértem, hogy ne a kommentekben meséljétek el a történeteteket, hanem írjátok meg posztban, végre hallgató fülekre talált, úgyhogy hamarosan köszönthetjük (remélem) Deal With It első bejegyzését.

Nos, túlestem rajta. Elmentem tegnap és harmadszor is megkínoztattam magam. Semmi extra nem volt, sokkal kevésbé fájt, mint a második, és pár óra múlva a pirosság is eltűnt róla, nem is kellett este kenegetnem, meg semmi. Nincsenek besült szőrszálak, semmi extra, egyszerűen szőrtelen a lábam, minden faxni nélkül. A kiscsaj aranyos volt, beszélgettünk egy pár mondatot (elég nehézkesen megy a dolog, ha az ember fülébe állandóan pittyeg a gép), kiderült, hogy 17 évig dolgozott kórházban nővérként, de hát a magyar egészségügy az magyar egészségügy, hiába szerette a munkáját, ha addig szivatták, amíg otthagyta. Sajnos nagyon-nagyon sok ilyen sztorit hallani.

Picit leszidott, de azért kedvesen tette, ugyanis nekem totál kiesett a fejemből, hogy napi szinten borotválkoznom kellett volna, akkor is, ha nincs mit, hogy erősödjenek a szőrszálak, de hát annyira élveztem, hogy nem muszáj minden este borotválkozni, hogy előfordult, hogy akár egy hétig sem látta borotva a lábamat. És nem hiányzott. De a kiscsaj nevetett, azt mondta, ő is így volt vele (tehát még egy nővér, aki már túl van ezen!), és akinek soha nem volt erős szőr a lábán, az el sem tudja képzelni, milyen jó érzés, amikor már nincs és nem kell félóránként borotválkozni, ha az ember lánya netán szoknyát húzna.

Amúgy az utalásaiból azt vettem le, hogy neki sem száz százalékos a végleges szőrtelenítés, időnként bizony borotvál, de csak többhetente egyszer, és akkor is igazából szőkés a szőr, ami nő. Nekem már ez is tökéletesen megfelel: ahhoz képest, ami volt, önmagában ez is felüdülés lenne.

Annyira optimista voltam, hogy nem is kértem új időpontot, mert hátha az előírt két hónap alatt nem nő semmi.. ha meg mégis, hát majd akkor kérek. De azon is gondolkodom, hogy ha komolyan ez a mennyiség, ami összesen nő, akkor esetleg abba is hagynám a lábszáram kezelését, és a fennmaradó öt kezelést mondjuk ellőném máshova. Szívem szerint a hónaljam lenne a soron következő, mert azt azért elég sokat mutogatja az ember lánya, de mivel az sokkal kisebb terület, gondolom sokkal olcsóbb is, ezért egyáltalán nem biztos, hogy megérné ez nekem. Aztán a combomra is gondoltam. Úgyhogy most az a terv, hogy várok egy kicsit, és ha tényleg nem szőrösödöm tovább, akkor megkérdezem a "tanácsadónőmet", hogy hogyan tovább.

Nektek mi a véleményetek?

Ezt olvastam ma az Aesthetica klinika kezeléséről. Végigolvastam a kommenteket is, most eléggé meg vagyok ijedve a holnapi kezeléstől. Főleg a bőrrákos rész ijesztő. Tényleg lehet ettől bőrrákot kapni? (Persze tudom, a Homárra buta meg ősparaszt emberek kommenteznek, ne is hallgassak rájuk. De mi van, ha igazuk van?

http://homar.blog.hu/2010/11/17/rosszul_szortelenitettek_es_hormonzavarosnak_neveztek_olvasonkat#more2453947

Azt hiszem, itt az ideje, hogy én is véleményt nyilvánítsak ezzel kapcsolatban, de nem fogok ezért a Homárra írni, mert mint mondtam, ott csak parasztok vannak, és úgyis én lennék a hunyó.

Tehát lerántom a leplet: én is az Aestheticába járok. Ahogy azt már korábban írtam, így a második-harmadik kezelés magasságában én már szinte teljesen boldog vagyok, most majd meglátjuk, hogy az a zavaró csíknyi mennyiség eltűnik-e még, ha igen, akkor lehet, hogy nem is erőltetem a továbbiakat, hanem megkérdezem, hogy valahogy át lehet-e vinni a fennmaradt kezeléseket egy másikra (bár még háromszor fizetnem kell, a hónalj meg gondolom sokkal olcsóbb lenne, szóval ezt még nem gondoltam át.)

Lehet, hogy a homáron panaszkodók csak azért panaszkodnak tényleg, mert maradt néhány világos, párhavonta előbújó szőrszál? mert ha igen,  hát az már tényleg csomó a kákán, vagy esetleg ők nem voltak eléggé szőrösek, de én a jelenlegi 90%nak már annyira örülök, hogy ha ez életem végéig megmaradna, akkor én már így is boldog lennék. Mert végre nyugodtan mutogattam a lábam nyáron, és ez valami fantasztikus volt, szeretném, ha így is maradna.

Holnap a harmadik kezelés. Izgulok.

Nagyon sokáig nem láttam változást a lábamon, nőttek a szőrök, akadt egy-két kopasz folt, most viszont azt veszem észre, hogy ki tudja mikor, de eltűntek a szőrök. Maguktól. Egy-két terület van, ahol néhány randa fekete szőrszál nő, de ezek is olyan kevesen, hogy borotválkozás közben simán kifelejtek területeket, mert egyszerűen nem látom, hogy ott szőr van. Persze ez nem csak a kezelés számlájára írható, hanem valószínűleg annak is köszönhető, hogy fürdés közben nem hordom az amúgy elég erős szemüvegemet. Igaz, régen szemüveg nélkül is sajnos elég jól láttam, hogy szőrös a lábam... Valószínűleg egyébként most is az, mert ha nem szőrmentén végigsimítom a lábam, érzem, hogy nem sima, de csak pár szőrszálat látok, úgyhogy valószínűleg a többi szőke és gyenge. Vagy új szemüveg kell.

Csütörtökön megyek új kezelésre, és egyedül a pénz tart vissza az elcsábulástól, ugyanis most olyan akció van a "klinikán", hogy ha két területet lecsupaszíttatok, akkor az olcsóbbat ingyen kapom. Erősen gondolkodom a combon és a hónaljon is, jelen pillanatban ugyanis elégedett vagyok a lábam állásával, főleg, hogy csak két kezelés volt. Comb az mondjuk necces, ott már van tetoválásom, azt meg körbe kéne kezeltetni - vajon így olcsóbb? Elvégre kéttenyérnyi helyen nem kell semmit csinálniuk:)

(persze a legjobb lenne tetőtől talpig csupaszcsigának lenni, de én ezt a gépet nem fogom az intim területeim közelébe engedni, ahhoz túlságosan fáj... meg különben is. Ne matasson ott idegen.)

Sziasztok!

Mivel már többször is megállapítottam, hogy a szőrnövekedésről önmagában elég nehéz sokat írni, ezért egy kicsit el fogunk kalandozni az egyéb szőrtelenítési módok felé is. Tippek, trükkök, mit vegyünk, mit ne vegyünk. Szóval a múltkori Gilette-reklám nem fizetett hirdetés volt, hanem egy ilyen tipp: ez lesz az első a sorban.

Már korábban is írtam, hogy tök jó lenne, ha nem egyedül írnám ezt a blogot, hanem mások is írhatnának bejegyzéseket - szóval amiket kommentekbe írogattok, hogy ti is jártok kezelésre, azt fel lehetne tenni rendesen a blogba. Ennek két módja van: vagy írtok nekem egy e-mailt, és felveszlek titeket társszerzőnek, és akkor bele tudjátok egyből írni, és megjelenik alatta a nevetek, vagy elkülditek nekem emailbe (csupaszcsiga@indamail.hu) és én bekopizom, jelezve, hogy ezt ti írtátok (lehet kérni, hogy megjelenjen a név vagy ne). Szóval mostantól légyszi kommentbe csak a bejegyzéshez hozzátartozó dolgok jöjjenek, a sajátélmény meg emailbe!

Azt is lehet írni, hogy miről akartok olvasni.

Elég satnyán állok a pénzzel, még mindig nincs munkám, de ha kifizetitek, hát én bármilyen cuccot kipróbálok:) Felhívás ez az esetleg engem olvasó szőrtelenítős dolgokat gyártó cégeknek is: amennyiben megdobnak engem tesztelendő cuccokkal, szívesen írok róla ŐSZINTÉN. Tehát a saját véleményem lesz benne, nem pedig ingyenreklám. Ha rossz a cucc, azt bizony én közlöm az olvasóimmal, elvégre ezért írok. Ha jó, azt is nagydobra verem.

Még egyszer az emailcím: csupaszcsiga@indamail.hu

Megint egy jó ideje nem írtam, mentségemre legyen mondva, hogy kirúgtak a munkahelyemről, úgyhogy most se pénzem, se kedvem nincs semmihez. A legközelebbi (3.) kezelést is kitoltam novemberre, mert ugye nyáron időnként jártam rövidnadrágban, és egész szépen lebarnult a lábam, meg persze most pénzem sincs rá. A szőrök változatlan lelkesedéssel nőnek, de úgy tűnik, hogy nem egyenletesen: a múltkor egy hétig nem tudtam borotválkozni, és még mindig voltak kopasz foltok, szóval lehet, hogy tényleg segített valamit a kezelés. De a jobb lábamon van egy csík, ahol nagyon gyorsan, nagyon erős, nagyon fekete szőrök nőnek, biztos, hogy ezt a csíkot kihagyták eddig a kezelésekből. Ez csak azért érdekes, mert a vádlimon van kívül, tehát nem egy eldugott terület valami hajlatban. De hogy addig se maradjatok érdekesség nélkül elárulom, hogy a pasim beköltözésének a több kellemesség mellett volt egy blogba való vonzata is, ezért most először reklámozok bármit is a blogomban. Történetesen a borotvája. Ilyen vibrálós Gilette-t használ, borzalmasan odáig van érte, tudjátok, cserélhető penge meg minden. Egyik este épp borotválkozni készültem a bugyim alatti területen, de a saját borotvám már cserére érett, és nagyon tépte a bőrt, úgyhogy megkérdeztem tőle, van-e még friss pengéje, amit nem használt, és elkérhetem-e a borotváját. Természetesen akkor már zizegő verzióval próbáltam ki, hát ég és föld a különbség, pedig én is Gilettet használtam! Simán siklik a bőrömön, nem kapar, nem húz, észre sem veszem, hogy borotválkozom, azóta teljesen rászoktam, nem is veszek magamnak már borotvát. Mindkettőnknek van saját pengéje, egy mozdulattal cserélhető, csak az a fontos, hogy utána ne felejtsem el visszacserélni, mert mégse ugyanazt a pengét használja az arcán, mint én... hát tudjátok, ott.

Így a második kezelés után azt kell hogy mondjam, nem vagyok túl optimista. Este alaposan megnézegettem a lábam: a visszanövő szőrszálak nem igazán ritkultak meg (vannak kopasz foltok, de szerintem az is vissza fog nőni), és haloványabbak sem lettek, szóval ugyanolyan randa drótdarabok nőnek a lábamból, mint eddig. Kísérletképp kitépkedtem párat, van már gyökerük is. Szőrtüsző gyullladás kérdésében (hogy válaszoljak a kérdésre is) vannak még régiek, amik már igazából nem gyulladások, csak hegek, de elég ronda, meg vannak újak, amik a besült-begyulladt szőrszálak után maradtak. Szóval tényleg csak az új önbizalmamnak köszönhetem a rövidnadrághordást.

Azaz folyamatosan változó: úgy fest, már teljesen elmúltak a pöttyösödések, a "normál" szőrök viszont szerintem gyorsabban növekednek, mint annak előtte. Csakhogy a szőrmentes időszakok önbizalmat adtak, így mostanra gyulladt szőrtüszők ide vagy oda, igenis merek rövidnadrágot hordani - persze előtte gondosan megborotválkozom. Hurrá!

Elég régóta nem írtam már ide, köszönhetően annak, hogy elég sok történés volt az életemben, így mindenre jutott időm, csak magammal meg a bloggal foglalkozni nem.

Lábügyben nem sok fejlemény van, visszamentem a klinikára a besült szőrszálak miatt, hogy ez normális-e, de a tanácsadóm, akinél a szerződést kötöttem, valamit félreértett, meg amúgy sem egy észlény, szóval rögtön riasztotta a kezelést végző nővérkét, hogy nekem megégett a lábam. A nővér szerencsére néhány fokkal értelmesebb, így sikerült elkerülni a pánikot, mondván hogy nem megégett, hanem besültek a szőrszálak, nem akarnak kipotyogni, tiszta fekete pötty a lábam, tök ronda. Ezzel párhuzamban meg a nem besült helyeken megindult a normál szőrnövekedés, szóval tényleg elbűvölő volt már az egész.

Azt mondta nővér kisasszony, hogy ez tök normális, ő nem érti, miért nem mondták el nekem már az első kezelés alkalmával. Hiába kötöttem az ebet a karóhoz, hogy az első kezelés után gyönyörű lábaim voltak, most meg pöttyösek, váltig állította, hogy ennek most így kell kinéznie, szóval nem sikerült közös nevezőre verekednünk magunkat. Dörzsiszivacsoztam továbbra is lelkesen, meg sajnos nyomkodtam is, így tényleg jönnek ki a kis genyák. Nem igazán vannak belekapaszkodva a bőrömbe, körömcsipesszel is fájdalommentesen ki lehet húzni. Csak vigyázni kell, mert most már nagy számban vannak normál visszanőtt szőrök is, azt nem lehet kihúzni, mert az fáj.

A következő kezelésem a találkához két hétre lett volna aktuális, akkor azt mondtam, hogy nyár van, strandra akarok menni, inkább toljuk el őszre a dolgot, nehogy már ezért kelljen dugdosni a lábaimat az árnyékba. Ehhez képest persze mindenhol voltam, csak strandon nem, amikor meg kifeküdtem napozni, cseppet sem barnultak a lábak.

Időközben beköltözött hozzám a fiúm, ez megváltozott életmódot jelent (többek közt ezért is írok ilyen kevés blogot), más szempontból viszont egész kellemes, mert valamiért hiába tartom rondának a lábaimat, szerinte gyönyörű, és minden reggel unszol, hogy miniszoknyát húzzak, sőt, még egy rövidnadrággal is meglepett valamelyik nap! Úgyhogy lehet, hogy a pöttyök csak engem zavarnak? Mindenesetre az önbizalmamnak jót tesz.

Ez viszont felvet egy újabb nagy problémát: combszőr. Nekem a combomon elég világos és puha szőr van, soha nem borotváltam, mert félek, hogy megerősödik. A szőrtelenítő krémre és a gyantára allergiás vagyok, valami szőkítő megoldásban gondolkodom: úgy tudom, hogy a kozmetikusok csinálnak ilyet, én viszont szeretek csendben, itthon, titokban kísérletezni. Lehet vajon valahol érzékeny bőrre való szőkítő cuccot kapni? Gondolom a hajfesték azért durva kísérlet lenne.

A helyzet többé-kevésbé változatlan, még mindig tiszta pötty a lábam, bár zuhanyzás után mindig szorgalmasan vakargatok egy kicsit a szemöldökcsipesszel, de hát ekkora mennyiség lekoptatása eltart egy darabig szálanként. Főleg a vádlimon hátul, ahol nem látom.

Azon gondolkodom, hogy felhívom a Szalont, és megkérdezem, hogy ilyenkor mi a teendő. Csak attól félek, hogy felveszik a recepcióslányok a telefont, és vagy mondanak valami hozzá nem értőt, vagy azt mondják, hogy fáradjak be, és konzultáljak valakivel, ez viszont ikszezer forintba kerül nekem. Pedig jó lenne tudni, hogy mitől pöttyösödtem így be, mert ha mondjuk rosszul volt beállítva a lézer, vagy ilyesmi, akkor legközelebb tudjanak róla.

Ezen kívül nőnek hosszabb szálak is, azok puhábbak és világosabbak, ezek már jobban ragaszkodnak hozzám, nem lehet csak úgy csipesszel kicsipkedni. Vannak még egészen a bokámnál is hosszabb szálak, ezek szerintem kifelejtődhettek a kezelésből - sajnos nekem egészen lent mindig nőtt egy-két szál, amit én is hajlamos voltam kifelejteni borotválkozás közben, mert annyira egyedül vannak, gondolom a lánynak sem tűnt fel - főleg, ha kivételesen rendesen le volt borotválva:)

Mint már mondtam, érintett vagyok a kérdésben (pontosabban nem én, hanem a családom), nem csak én, hanem még sokezrek. Szerencsémre a helyzetünk nem olyan rossz, mint másoknak, ezért nem magamért kampányolok...

 

Ígéret szép szó.

Plusz negyven fok van (legalábbis annyinak érzem), kisnadrágban ülök a számítógép előtt, és a pöttyeimet vakargatom. Hát, nem túl szexis. De ne szaladjunk ennyire előre.

Esett az eső és munkából mentem a második kezelésemre, le voltam izzadva, nyűgös voltam, túl akartam lenni rajta mihamarabb. Szerencsém volt, mert kifogtam egy olyan ápolónőt, aki jófej volt, engem is hamar felvidított, sokkal jobb hangulatban telt az egész, mint legutóbb. Elbeszélgettünk erről-arról, és még megnyugtatnia is sikerült, szám szerint háromszor.egyébként most sokkal jobban fájt, mint legutóbb, persze lehet, hogy azért gondolom így, mert legutóbb előtte nap tetováltattam. Ahhoz képest egy ilyen kezelés...

1. A térdemhez közelített már, amikor figyelmeztettem, hogy óvatosan, mert előző este a szőrkékkel együtt a térdemet is sikerült leborotválni, konkrétan a bőrt róla. Azt válaszolta, előfordul, ő is állandóan így járt régebben. (ebből én azt a következtetést vontam le, hogy már nem borotválja a térdét. Mondjuk mert nincs rá szüksége. De hülye voltam és nem kérdeztem rá.)

2. Ezek a gépek éktelenül pittyegnek valahányszor ráküldik a lézert az emberre, ez elég idegesítő hosszútávon. Megkérdeztem, hogy lehet egész nap kibírni, azt mondta, öt év alatt már hozzászokott. Tehát nem most kezdte.

3. A beszélgetésből egyértelműen kiderült, hogy dolgozott valaha a (rendes) egészségügyben. Tehát nem átképzett kozmetikus.

Túl voltunk az egészen, meg is dícsért, hogy egyszer sem kellett pihenőt tartani, meg milyen jól bírom, ezekután távoztam. Most nem csak fél napig volt utána vörös a lábam mint máskor, hanem napokig, ezért kicsit aggódtam, de betudtam az egészet annak, hogy a múltkor rögtön hazaéréskor lekentem az egészet Bepanthennel, most meg sehol nem találtam a kencét. Viszont én hülye lekentem babapopsikrémmel, hát az hülye ötlet volt.

Miután elmúlt a vörös, még mindig nem túl jó a helyzet, tele van kis fekete pöttyökkel a lábam. A múltkor kicsit elhamarkodottan írtam, nem nőnek gyorsabban, mint korábban, egészen pontosan most kétféle szőr van a lábamon.

Az egyik féle gyorsan nő, de mint a múltkor véletlenül észrevettem, egyszerűen kiszedhető, nincs gyökere, és még csipesz sem kell hozzá, ha az ember a két karma közé tudja csippenteni. Úgy tippelem, ezek már halottak, csak elfelejtettek meghalni, szóval abban bízom, hogy nem nőnek vissza. A baj velük, hogy nincs nekem időm egyenként kicsippentgetni, most erősen dörgölöm magam zuhanyzáskor a fürdőpamaccsal remélve, hogy egy nem szőrmentén végzett erős dörzsölés kiugrasztja őket a helyükről.

A másik féle gyakorlatilag sehogy nem nő, csak fekete pont. A kezelésen a nő megkérdezte, nem voltak-e olyan szőrtüszőim, amik "besültek", vagyis meghaltak ugyan, de nem estek ki. A múltkor nem, most viszont úgy tippelem, ezek lehetnek azok. Már csak azt kéne tudni, mi a teendő velük. Jelen pillanatban úgy nézek ki, mint akit sörétes puskával többször lábon lőttek, a melegben gondolni sem merek rövidnadrágra, szoknyára, strandra. Még jó, hogy itthon csak én látom:)

Bocsánat az eltűnésért, árvíz és társai, eléggé érintett vagyok, szóval nem nagyon volt időm blogolni. Röviden annyit, hogy megvolt a második kezelés is, részleteket majd később, az eredménye siralmas: mintha csak gyorsabban nőne tőle a szőr mint a kezelések előtt, naponta borotválom (ha akad időm), de ez is kevés. Pedig nem olyan régen vettem két szoknyát a nyárra, azt hiszem, a szekrényben fognak porosodni megint évekig, amíg odaadom valakinek ajándékba. Van valakinek tippje arról, normális-e ez a viselkedés? Így kell csinálnia a második kezelés után, vagy menjek vissza a klinikára reklamálni?

Lehet, hogy nem hangsúlyoztam eléggé kedves kommentelők: igazából aki úgy érzi, hogy nem csak a postok alá írna valamit, hanem hosszabban is megosztaná élményeit, nyugodtan küldje el a csupaszcsiga@indamail.hu-ra és felkerülhet a blog íróinak eddig igen szűkös táborába:)

Csiga ül a padon, lábán szőőőőőr
Lekopott, de már nőőőől.

Ismerős valakinek ez a franciás gyerekmondóka? Csupaszcsiga így járt. Hosszú hetekig puha lábszárral keltem, majd ugyanígy feküdtem este, borotválni csak néha kellett, akkor sem a nagyrész miatt, hanem azok a szórványosan elhelyezkedő területek miatt, amiket szerintem simán kifelejtettek a kezelésen, mert pont úgy és olyan szőr nőtt rajtuk, mint előtte. Nem volt sok: egy csík a jobb lábszáron, meg boka körül néhány agresszív szőrszál. Gondoltam, majd legközelebb ráirányítom a nővérke figyelmét. Már azon kezdtem gondolkodni, vajon minek kell egyáltalán olyan sok kezelésre elmenni, ha az első után is pöpecnek látszik minden, aztán az egyik este amikor felhúztam magamon a takarót, feltűnt, hogy fáj. Dörzsöli a borostákat, akár régen, és ez elég kellemetlen érzés. De akkor félálomban voltam, nem gyanakodtam semmire, csak futólag átsuhant az agyamon hogy majd borotválkozni kell. Ezt a tevékenységet olyan ritkán űzöm mostanában, hogy meg sem tudom mondani, mikor volt az utolsó,így nem görcsöltem rajta, hogy lassan ideje lenne. Bevallom, el is feledkeztem róla. De a jóhoz könnyű hozzászokni: ma este majdnem felsikoltottam, amikor zuhanyzás közben felfedeztem, hogy szőrös a lábam. Nem csak a frekventált helyeken, hanem gyakorlatilag mindenhol! Igaz, hogy viszonylag puha, meg világos, meg tényleg, napok is elteltek már az utolsó borotválkozás óta, de azért nem ennyire sok idő. Szóval ezek a szemetek egyik napról a másikra visszajöttek. Alattomosan, és nem kis borosták képében, hanem olyan négy-öt napos méretük volt, a kezelés előtti (hosszú időt pasi nélkül töltős) állapotok óta. Borzasztó!

Most öt perccel múlt éjfél, nem nézem meg, pontosan mennyi idő telt el az első kezelés óta, kábé öt hét lehet. Szóval eddig az eredmény mondjuk egy jól sikerült gyantázás. (Leszámítva, hogy gyantázás soha nem volt még ilyen eredményes).

TIBetti commentje elindított bennem egy gondolatmenetet. Persze, többször is rágódtam már a kérdésen, mondjuk epilálás közben, de igazán komolyan soha nem gondoltam még át. 

Miért kell a nőknek állandóan fájdalmas eljárásoknak alávetniük magukat, hogy a társadalom épp aktuális szépségideáljának megfeljenek? Vagy kérdezem máshogy: miért a nőknek? (Bocs, avus, fordulj el, ha ez nem a te érzékeny férfilelkednek valóJ)

Nem olyan rég olvastam egy cikket arról, mi mindent megtett a gyengébbik nem, hogy a szebbik legyen. Lányok, higgyétek el: az epilátor, gyanta, lézer csak a jéghegy csúcsa. Mindannyian ismerjük gondolom a nyaknyújtó afrikaiakról meg a lábnyomorító kínaiakról szóló sztorikat. De vajon tudtátok-e,  hogy nem kell ilyen messzire menni a borzalmakért? Itt van ugye a fűző, elég sokáig hordtuk, és bár tény, hogy léteznek belőle igen szexis darabok, de próbált már valaki ilyenben eltölteni egy egész napot? (Nekem van néhány, én sem vagyok normális, bár garantált a multiorgazmus: először akkor élvezel, amikor a pasi leveszi róladJ). És még mindig nem a legrosszabb: ebben a cikkben (amit nem emlékszem, hol olvastam, így sajnos nem tudom  pontosan idézni) szép sorban fel volt sorolva, mit szedtek a nők, amikor épp a halovány arc/piros ajkak/nagy, csodálkozó szemek voltak épp divatban. Válogatott mérgeket fogyasztottak, például nadragulyát, ami másképp belladonna néven is ismer: ennek pont az az oka, hogy kis dózisban fogyasztva a fenti tüneteket okozza, és ettől szép nő (bella donna) válik a kísérletező kedvű hajadonból. Szóval egy társasági összejövetel kábé így nézett ki akkoriban: ülnek a belladonnák hosszú tömött sorokban a  bálterem két oldalán, szaglottak a mosdatlanságtól, mert az ugye nem volt divat akkoriban, viszont magukra kentek egy csomó pacsulit is. Kocsmaszaguk is volt alaposan, hiszen a vízivás nem volt mindig egészséges, ezért biztos ami biztos alapon bort meg sört vedeltek. Önmagában ez is elég lett volna a jókedvhez, emellé szorította őket a fűző (meg biztos a cipő is), lélegzetvétel helyett aléltan pihegtek, kétségbeesetten csapkodtak a legyezőkkel, hogy legalább egy kis oxigénhez jussanak, közben meg a mindenféle varázslatos csodanövényektől úgy be voltak tépve, hogy a szemükön nem láttak ki: már csak azért sem,mert abba is csöpögtettek mindenfélét a csillogás és a tág pupillák érdekében.

Szép, mi?

És akkor most vegyük sorra az öncsonkító pasidivatokat.. gondolkodom.. még mindig gondolkodom.. na, jó, mondjuk a körülmetélés, de az sem igazi, mert elsősorban nem szépészeti, hanem higiéniai okokból csinálták. A pasik lusták voltak mosni, ehe. Szóval kellemetlen, de egyrészt muszáj, másrészt kiskorban csinálták, vagyis az ember hamar elfelejtette. Ezt leszámítva maximum az agyonkondizás jut eszembe, az tényleg durva tud lenni, de mivel a sport egészséges, és az ízlésesen kisportolt testhez nem kell táplálékkiegészítőt szedni tonnaszám, sőt, semmit, ezért ez sem felel meg az önkínzás kritériumainak. Arról nem is beszélve, hogy ha a pasi semmit nem csinál, ha sörpocakja van és izzadtságszagú és borostás, mi akkor is szeretjük őket (legalábbis némelyiket). De ki hallott már olyat, hogy egy pasi azt mondja: nem baj szívem, hogy szőrös a lábad, fő, hogy jól érezd magad???

Nem vagyok egy nagy feminista, de a gondolatmenet végén csak annyit mondok: menjenek a pasik a fenébe. Milyen alapon várják el mindezeket tőlünk? Ha nem szeretném őket annyira, igazából utálnám.

 

Amikor már elhatároztam magam a kezelés mellett, felfedeztem egy térdig érő fehér szoknyát az egyik ruhaboltban, rögtön el is határoztam magam a megvásárlása mellett - már ha persze hordani is tudom. Nos, az első kezelés után az a tapasztalat, hogy még nem megyek ruhaboltba.

Nem tudok más hasonlatot találni, de egyébként szükség sincs rá: a lábam pont úgy viselkedik, mint egy epilálás után. Múltkor ott hagytuk abba a sztorit, hogy a combomra varrt pillangó miatt miniszoknyában jártam, térdig érő csizmával kombinálva, így nem volt gáz, hogy a borotválást átmenetileg nem ajánlgatták, hiszen úgysem látja senki:) De a tavasznak van egy olyan tulajdonsága, hogy időnként hideg, így én is sírásközeli állapotba kerültem, amikor libabőrös lett a lábam. Igen, aki epilált vagy gyantázott, vagy túlérzékeny a bőre, az biztos tudja, hogy baromira tud fájni amikor a kis szőrtüszők összehúzódnak.

Bár kifejezett kérés volt, hogy pár nap kihagyás után borotválkozzak szorgalmasan (tudjátok, hogy megerősödjön a szőr) én kíváncsi természet vagyok, gondoltam megnézem, hány kis genya halt meg. Sajnos nem sok:( Nagy általánosságban már nő a szőr, illetve kisebb foltokban még bujkálnak, vagyis annyira lelassult a szőrnövekedés, hogy csak a bőr alatti kis fekete pöttyök látszanak, de a fejüket nem dugták még ki. Remélem, előbb-utóbb kijönnek vagy megdöglenek, mert nem szeretném, ha megint az egész lábam begyulladna:( (ja, elfelejtettem említeni: egy bizonyos babapopsikenőccsel lekentem a kezelés estéjén hogy csökkentsen a gyulladásveszélyt). Szerencsére a tetoválásmániám miatt ilyen mindig van otthon:)

Szóval itt tartunk most, ma este alapos csekkolás után már borotválni is fogom. Ja, amúgy tudjátok, mi a legnehezebb? Megállni, hogy a begyulladt szőrtüszőket nyomkodjam, ahogy eddig...

Négy nappal az első kezelés után

Nem volt egyszerű az időpontegyeztetés, mert hát dolgozik az ember lánya, a főnök meg nem nézi jó szemmel, ha holmi szőrtelenítésre hivatkozva lépek le, a hétvégi időpontok meg foglaltak voltak, szóval mégsem volt más megoldás: fél nap szabadság kellett. Ez rögtön maga után vonta, hogy munkából kellett odamennem, és erre vágytam legkevésbé, de mit lehet tenni: a Cégnél nélkülözhetetlen vagyok, a pénz viszont kell a kezelésre.

Az első kihívással reggel szembesültem, amikor rájöttem, hogy nem tudok nadrágot húzni, mert a közelmúltban kitetováltattam a lábamat, és a farmeranyagot még túlságosan dörzsöli, úgyhogy maradt a miniszoknya harisnyával merthogy az mennyivel puhább. A bökkenő a cipő volt, ehhez a szerkóhoz ugyanis a térdig érő csizma dukál, attól meg tartottam, hogy a kezelés után ez fogja dörzsölni a lábam. Mégsem volt más megoldás, mert a tetoválásnak fontosabb, hogy ne dörzsölődjön ki belőle a festék, a lábamnak meg csak hazáig kell kibírnia a fájást.

Jól van na, visszatérek a témához, senkit nem érdekelnek a női ruhahisztijeim.

Szóval odaértem, a recepciós rögtön megérdeklődte, itt van-e nálam a befizetés következő részlete, ez már csak egy ilyen pénzéhes társaság. Idegességemet humorral próbáltam pótolni, visszakérdeztem: és ha nincs? Akkor bizony nézhetünk új időpontot. Állj, csak vicceltem, itt a bankkártyám! Üljek le a váróban, várjak.

Nem telt bele öt perc, jött egy "nővér" vagyis egy fiatal csaj fehér ruhában, hogy akkor le a harisnyát és vágjunk bele. Szerencsére a szoknya maradhatott, amit nem bántam, ugyanis reggel zuhanyzás után csupa vicces felirattal ellátott bugyit találtam csak a fiókban (hogy lehet az összes normális a szennyesben?!) leszbikus meg nem vagyok, hogy csillogtassam neki a gyűjteményem. Felfeküdtem szépen az orvosi rendelőkben is használatos asztalra (megállapítottam, hogy ebből a szögből a combomon néz ki nagyon undorítónak a szőr, tök ciki volt), elmesélte mit kell tudni és kezdhettünk.

Először bekent valami hideg síkosítóval, ezt nem néztem túl jó szemmel, mert bár kint meleg volt, én köszönöm szépen igencsak fázós vagyok. Utólag persze nem bántam a hűsítést: ahogy ígérte, a dolog kábé annyira fájt, mint egy epilálás. Csak még egy kicsit kevésbé. Amikor ugyanis az ember gyantázódik vagy epilálódik, egyszerre elég sok szőrt tépkednek ki, tehát sok kicsi fájdalmat érez a delikvens. Ezzel a géppel viszont ugyanolyan (vagy tán még erősebb is) fájdalmat, csak kevesebb ponton, ezért könnyebb elviselni. Nem fáj annyira, mint egy tetoválás, ezt újra megállapítottam:) A bokámon volt a legfájdalmasabb, meg a sípcsontomon, a többi elviselhető, de olyan is volt, ahol egyáltalán nem fájt. A gép, amivel csinálják hideg levegőt is fúj, meg zizeg is, mint valami vibrátor.

Relatíve jól bírom a fájdalmat, így kevesebb mint egy óra alatt, pihenő nélkül lenyomtuk mindkét lábamat térdig. Na, jó, ez a többes szám némi túlzás volt, hiszen én csak feküdtem ott és meditáltam:) Ha befejezett egy területet, egy lapkával lehúzta róla a maradék síkosítót és lefújta valami nyugtató sprével, de mivel elég messziről fújta és elég nagy elánnal, általában az egész lábamra jutott belőle, sőt, a puncim is igen nyugodt:) A kezelés után még vörös volt az egész, mintha tényleg gyantáztattam vagy epiláltam volna, de mire hazaértem, a csizma ellenére is múlóban a vörösség, ráadásul finom puha a bőröm, amilyen borotválkozás után sem sűrűn. Ez azért nem örömujjongás, mert a pöttyössége (mármint a fekete) megmaradt, és bizony szőrszálak is kandikálnak kifelé a bőrömből. Jobban megnézve azonban látszik, hogy ezek meg vannak pörkölődve. Ma este tilos a forró víz, egy-két napig tilos a borotva, utána viszont két-három naponta kötelező.

Maradjatok velem, hamarosan ismét jelentkezem!

6-8 hét a következő kezelésig