Mindig is irigyeltem egy kicsit azokat a nőket (és férfiakat) akik reggelente nem csak úgy magukra dobnak valami göncöt, hanem tudatosan odafigyelnek, hogy a cipőjük menjen a táskájukhoz, a fülbevalójuk a sminkjükhöz, a kiskutyájuk a nadrágjukhoz.
Aztán egy nap véletlenül azt vettem észre, hogy a melltartóm, a bugyim pántja és a belőlem kilógó tamponzsinór egyforma türkizkék, ekkor megnyugodtam. Tudok én, ha akarok. Úgy tűnik, akkor is, ha nem.