Amikor már elhatároztam magam a kezelés mellett, felfedeztem egy térdig érő fehér szoknyát az egyik ruhaboltban, rögtön el is határoztam magam a megvásárlása mellett - már ha persze hordani is tudom. Nos, az első kezelés után az a tapasztalat, hogy még nem megyek ruhaboltba.

Nem tudok más hasonlatot találni, de egyébként szükség sincs rá: a lábam pont úgy viselkedik, mint egy epilálás után. Múltkor ott hagytuk abba a sztorit, hogy a combomra varrt pillangó miatt miniszoknyában jártam, térdig érő csizmával kombinálva, így nem volt gáz, hogy a borotválást átmenetileg nem ajánlgatták, hiszen úgysem látja senki:) De a tavasznak van egy olyan tulajdonsága, hogy időnként hideg, így én is sírásközeli állapotba kerültem, amikor libabőrös lett a lábam. Igen, aki epilált vagy gyantázott, vagy túlérzékeny a bőre, az biztos tudja, hogy baromira tud fájni amikor a kis szőrtüszők összehúzódnak.

Bár kifejezett kérés volt, hogy pár nap kihagyás után borotválkozzak szorgalmasan (tudjátok, hogy megerősödjön a szőr) én kíváncsi természet vagyok, gondoltam megnézem, hány kis genya halt meg. Sajnos nem sok:( Nagy általánosságban már nő a szőr, illetve kisebb foltokban még bujkálnak, vagyis annyira lelassult a szőrnövekedés, hogy csak a bőr alatti kis fekete pöttyök látszanak, de a fejüket nem dugták még ki. Remélem, előbb-utóbb kijönnek vagy megdöglenek, mert nem szeretném, ha megint az egész lábam begyulladna:( (ja, elfelejtettem említeni: egy bizonyos babapopsikenőccsel lekentem a kezelés estéjén hogy csökkentsen a gyulladásveszélyt). Szerencsére a tetoválásmániám miatt ilyen mindig van otthon:)

Szóval itt tartunk most, ma este alapos csekkolás után már borotválni is fogom. Ja, amúgy tudjátok, mi a legnehezebb? Megállni, hogy a begyulladt szőrtüszőket nyomkodjam, ahogy eddig...

Négy nappal az első kezelés után